Természetes gyógymódokról

Kétszáz évvel ezelőtt, amikor a fűzfakéreg (Salicis cortex) hatóanyagát először szintetikusan előállították, hogy abból Kalmopyrint és társait tömegesen az emberek gyógyítására alkalmazzák, megszületett a gyógyszeripar. A gyógyszeripar időközben elsősorban a kőolaj melléktermékeiből szerezte felfedezéseit, melyek révén teljesen megváltoztatta az addig természetközeli orvostudomány karakterét, saját program szerint diktálja a gyógyítás filozófiáját, melyet azonban szinte kizárólag a profitszerzés és nem a gyógyulást segítő folyamatok iránti alázat motivál. Ma az egyetemet elvégzett orvos, az idősebb orvos-tanár generáció sugallatára azt szívja magába az egyetemi padsorokban, hogy a gyógyítás valójában a műszeres diagnosztika utáni jól megválasztott és helyesen adagolt kémiai gyógyszereken múlik és semmilyen más alternatív felfogást, vagy nem mechanikus technikát nem kap útravalóul.

Valójában néhány értékes, akár életet mentő felfedezésen túl (fájdalomcsillapítás, antibiotikumok, kortizol) ez a gyógyszeres szemlélet az orvoslás zsákutcája. Elfelejteti a valódi diagnosztikát, a betegségek valódi az életmódtól és lelki működésektől függő patológiáját, a páciens felelősségét saját sorsának alakításában. Azt a hamis látszatot kelti, hogy mindegy mit teszünk, mindent rendbe lehet hozni a gyógyszerekkel és azt, hogy a betegségek sorscsapásként hullanak az emberiségre, azok előidézésében az embernek semmi szerepe sincs.

A természetes gyógymódok alkalmazása nem pusztán a kémiai gyógyszerek gyógynövényekre való lecserélését jelenti. Egy teljesen más szemléletet, nagyobb felelősséget, egyenrangú orvos-beteg kapcsolatot, a belső folyamataink tiszteletét, a betegségek jelentőségének nagyobb megértését jelentik.

Valójában a krónikus betegségeket még jobb eredménnyel lehet kezelni, az akut problémákat pedig sikeresen meg lehet előzni a természetes gyógymódok segítségével. Persze a mai orvoslás nagyszerű lehetőség annak a mai embernek, aki a természettől és eredeti életprogramjától elszakadva létrehozta az akár életét veszélyeztető állapotot. Ilyen esetben a természetes gyógymód már sokszor nem elegendő, átmenetileg vagy néha tartósan szükséges lehet a kémiai gyógyszer is. Ebben az esetben mi is alkalmazzuk azt, de mindig keressük a lehetőséget a gyógyszerekről való minél gyorsabb leállásra és a szervezet saját gyógyító folyamatainak felélesztésére.

A természetes gyógymódok közé tartoznak a fizikális technikák (masszázsok, manuális kezelések, hő és hideg terápiák, víz, föld, levegő kezelések, természetes eszközökkel végzett eljárások), a gyógynövények és más természetes formájú gyógyszerek, a meditációs technikák és mozgás rendszerek, de ide tartoznak azok az eljárások is, amelyekkel a természetes anyagokat és elemeket modern formában visszük az emberbe (injekciók, infúziók, műszerek, eszközök).

A természetes gyógymódok mögött sokszor évezredes tradíciók, esetleg Szentírások állnak. Ezek olyan összefüggéseket magyaráznak el, amelyeket csak a velük való beható foglalkozás által érthet meg az orvos és a beteg. A mai kor feladata az ősi tudás modern formában való alkalmazása és a zsákutcába került európai orvoslás eredeti hatékonyabb szemlélet felé való visszaterelése.